Magyar · Română · English

Főoldal / Tudományos élet /

5 éve

Kuncz Ödön Perszimulációs Terem

A Kari Tanács 2014. május 20-i ülése egyhangú szavazattal jóváhagyta, hogy a Sapientia EMTE új kolozsvári épületében a perszimulációs termet Kuncz Ödönről nevezzék el. A terem bejáratához felirat, a teremben pedig Kuncz Ödön portréja, illetve magyar, román és angol nyelvű életrajza kerül elhelyezésre.

KUNCZ ÖDÖN (Arad, 1884. január 18. - Budapest, 1965. március 19.)

jogász, egyetemi tanár, akadémikus

Kuncz Ödön 1884. január 18-án született Aradon, értelmiségi családban. Apja Kuncz Elek főgimnáziumi igazgató, később tankerületi főigazgató, öccse Kuncz Aladár író, unokabátyjai Kuncz Ignác és Kuncz Jenő jogtudósok.

Jogi tanulmányait a Ferenc József Tudományegyetemen, Kolozsvárott végezte, ahol 1907-ben királygyűrűs jogtudományi és államtudományi doktorrá avatták. 1908-ban letette az ügyvédi vizsgát, 1911-ben pedig a kolozsvári egyetemen a kereskedelmi jogból magántanári képesítést szerzett. Német, francia, angol, latin és olasz nyelvtudását kutató munkájában jól hasznosította.

1907-ben kezdte pályafutását állami szolgálatban, rövid ideig joggyakornokként, majd aljegyzőként helyezkedett el a budapesti Kereskedelmi és Váltótörvényszéken. Hosszabb németországi tanulmányútja után, 1909-től ugyanott főjegyzőként folytatta. 1910-től három évig tanácsjegyző a fővárosi Királyi Ítélőtáblán, és 1913-tól fogalmazóként - hiteljogügyi feladatokkal - az Igazságügyminisztérium Törvényelőkészítő osztályára került.

Közben 1911-től a kereskedelmi jog megbízott, 1914-től nyilvános rendkívüli, 1916-tól nyilvános rendes tanára a kolozsvári egyetemen. 1914-1915-ben katonaként részt vett az I. világháború harcaiban. 1919 decemberében elhagyta Kolozsvárt.

Ezt követően, Budapesten 1920-tól nyolc évig tanít a Műegyetem Közgazdaságtudományi Karán, majd 1928-tól 1949-ig nyilvános rendes tanár a Pázmány Péter Tudományegyetem Kereskedelmi és váltójogi tanszékén. Az 1933-1934-es, valamint 1943-1944-es tanévben a Jog- és Államtudományi Kar dékánja. 1949-ben kényszernyugdíjazás miatt távozott az egyetemi katedráról, az új politikai hatalom mellőzte őt a tudományos életben is.

1930 májusától az MTA levelező tagjai sorába választotta, politikai kegyvesztettsége következtében 1949. október végén tanácskozó taggá minősítették. Levelező tagságát csak a rendszerváltozás időszakában, 1989 májusában állították helyre.

Több mint négy évtizedes pályáján - az igazságügy-miniszter és a pénzügyminiszter megbízása alapján - több törvény előkészítésében fontos szerepet játszott: ő állította össze 1913-1914-ben az új váltótörvény-javaslat indoklását, 1917-ben a részvénytársaságokról szóló törvény tervezetét, 1921-ben az új kereskedelmi törvény novellájának tervezetét. 1928-tól a korlátolt felelősségű és a csendes társaságok kodifikációs feladatait végezte az 1930. V. törvénycikknek az elfogadásáig. Ezeken kívül még jó néhány törvénytervezet (pl. vagyonváltság, tisztességtelen verseny) kidolgozását segítette.

Tudományos tevékenységében a kereskedelmi és váltójogi szakterület vizsgálata állt az első helyen. Alapvető műveket alkotott A magyar kereskedelmi és váltójog vázlata és A magyar kereskedelmi és váltójog tankönyve című több kiadást megért, nagy terjedelmű könyveivel. Sokat foglalkozott a szövetkezeti jog, a versenyjog, a biztosítási jog egyes témáival és fontos közgazdasági kérdésekkel. Magánjogi kutatásokat is végzett (részt vett Szladits Károly Magyar magánjog című, 1939-ben kiadott ötkötetes munkájának megírásában).

Kucz Ödön rendkívül sokat publikált a Kereskedelmi Jog, a Jogállam, a Jogtudományi Közlöny, a Magyar Jogélet, az Igazságügyi Javaslatok Tára, az Ügyvédek Lapja, a Magyar Jogi Szemle, a Magyar Jogászegyleti Értekezések, a Magyar Pénzügy, a Pénzintézeti Szemle, a Pénzvilág, a Közgazdasági Szemle, a Közgazdaság és Közművelődés, a Biztosítási és Közgazdasági lapok, a Magyar Gazdák Szemléje, a Magyar Nemzetgazda, a Szövetkezeti Szemle, a Magyar Szövetkezés, a Városi Szemle és más folyóiratokban. Tudományos dolgozatait német, angol és francia nyelven több külföldi folyóirat közölte. Mindezek mellett 1918-tól 10 évig a Kereskedelmi Jog című szakfolyóirat szerkesztője, 1929-től 1944-ig főszerkesztője, s egy ideig a Gazdasági Jog főszerkesztői, továbbá a Magyar Szövetkezés és a Hites Könyvvizsgáló című folyóiratok szerkesztőbizottságának elnöki feladatait is ellátta. Szakegyesületek működésében is aktívan közreműködött. Ellátta a Magyar Jogászegylet Gazdaságjogi Intézetének igazgatói és Hiteljogi szakosztályának elnöki, 1925-től az Iparjogvédelmi Egyesület alelnöki, 1935-től 1939-ig társelnöki, a Magyarországi Szövetkezetek Szövetségének alelnöki, a Hites Könyvvizsgálókat Vizsgáztató bizottság ügyvezető társelnöki tisztségét. Tagja volt a Magyar Közgazdasági Társaság választmányának és a Biztosítási Szaktanácsnak is.

Gazdag nyelv- és szaktudása révén jó kapcsolatokat ápolt több nyugat-európai országgal. Elnöke volt a Német-Magyar Kereskedelmi Kamara Választott Bíróságának és főtitkára a Szövetkezeti Gazdálkodás Nemzetközi Intézetének (Institut International d' Études Cooperatives).

1965. március 19-én, 81 éves korában, Budapesten halt meg.

Főbb művei:

A magyar kereskedelmi és váltójog vázlata. I-III. 3., bővített, átdolgozott kiadás. Budapest: Grill, 1928-1933.
A kereskedelmi törvény és joggyakorlata. Budapest: Grill, 1942. 872 p.
A magyar kereskedelmi és váltójog tankönyve. Budapest: Grill, 1944. 588 p.
Törvénytervezet a részvénytársaságról, a szövetkezetről és a korlátoltfelelősségű társaságról. Budapest: Globus Nyomdai Műintézet Rt., 1926. 455 p.
A biztosítási jog kézikönyve Gróh István, Kuncz Ödön (összeáll.). Budapest: Grill, 1932. 592 p.
A magyar kereskedelmi- és váltójog. I-II. - Budapest: Grill, 1937.
Küzdelem a gazdasági jogért: összegyűjtött kisebb dolgozatok. I-II. Budapest: Gazdasági Jog, 1939-1941.

 

© 2011 Jog Szak, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Kolozsvári Kar

Készítette a Weblap.ro