Magyar · Română · English

Főoldal / Tudományos élet /

8 hónapja

Kettős könyvmegjelenés - világjárványban

A világjárványban az egyetem az internetre szorult ideiglenesen vissza, de a tudományos munka mégsem állt meg: Veress Emőd és Székely János közreműködésének eredményeképpen román és magyar nyelven is egy-egy monográfia jelent meg az román öröklési jogról.

Az alábbiakban a magyar nyelvű kötet bevezetőjét közöljük:

Előszó

A borítófotó beszédes. A fotón gyászoló székelyek láthatók, a gyulafehérvári székesegyház falánál. A kép 1980-ban készült, Márton Áron temetésén. Miért kerül ez a fénykép a román polgári jog öröklési jogi szabályait tárgyaló kötet borítójára? Szimbolikáját megfejteni a jelen kötet címlapján nem bonyolult dolog. Csak egyetlen lehetséges értelmezést vázolok fel.

Az erdélyi magyarok öröklése a második világháború alatt (Dél-Erdélyben 1943-ban, Észak-Erdélyben 1945-ben) került a román jog, akkor a francia jogot átültető 1864. évi Polgári törvénykönyv hatálya alá. Ezt váltotta fel a 2011-ben hatályba lépő jelenlegi román Polgári törvénykönyv. Az előzmények is fontosak: a történelmi szokásjog rendkívüli magas színvonalon és komplexitással kialakított szabályrendszere vagy az Erdélyben kilenc évtizedig hatályos Osztrák polgári törvénykönyv (ABGB) öröklési jogi normái. E kötet azonban nem a történeti elemzést, hanem a hatályos jog vizsgálatát tűzte ki célul.

A Polgári törvénykönyv előírásaival való személyes kapcsolat talán egyetlen esetben sem annyira drámai, mint az öröklési jog terén. Az öröklés, az elmúlás és a vagyoni utódlás az erdélyi magyarok számára is fontos mozzanata a létnek. Az erdélyi magyarok esetében is az öröklés kérdését a román Polgári törvénykönyv jelen kötetben vizsgált szabályai rendezik. E kapcsolódási ponton keresztül is a román Polgári törvénykönyv az erdélyi magyar jogi kultúra szerves része. Így kerül ugyanarra a borítóra a román öröklési jog, mint cím, és az azonosságunkat jelképező székely népviselet.

A képről önmagában nem derül ki, de elárultuk, hogy a fotó Márton Áron római katolikus püspök temetésén készült. Márton Áron vallásuktól függetlenül az erdélyi magyarok közös hőse. Akinek példája mutatja, hogy a felvállalt értékeket és utat minden körülmények között lehet követni. Akár a szovjet típusú diktatúra körülményei között is.

Erre kitűnő példa a püspök 1966. február 16-án a Vallásügyi Osztály vezértitkárának írt, jogi érvelést alkalmazó levele: „F. évi február 14-én Nenciu director adjunct Jurconi és Bíró împuternicit urak kíséretében megjelent nálam és az Ön megbízásából erélyes hangon... a következőket hozta tudomásomra: 150/1966 sz. alatt a rendkívüli jubileumi búcsúk ügyében kiadott körlevelemmel vétettem a kultusztörvény 25. szakasza ellen, s mivel a búcsú kiterjesztésére engedélyért közvetlenül a Vatikánhoz fordultam, vétettem a kultusztörvény 40. szakasza ellen. A Departament ezeket törvénysértésnek tekinti, és ha a körlevél végrehajtása során bárhol zavargások fordulnak elő, felelőssé tesz engem és mindazokat, akik a körlevél végrehajtásában részt vesznek; ha pedig a híveket munkájuktól vonjuk el, szabotázsnak minősítik és mint ilyen büntetik. Ugyanakkor engem utoljára figyelmeztet, hogy ha még hasonló törvénysértést követek el, a kormány felül fogja vizsgálni jogi helyzetemet.

Vezértitkár úr, számomra megnyugtató, hogy Ön csak ezeket és csak ilyen vádakat tud felhozni ellenem. Ebből is csak azt látom, hogy helyes úton, a kötelességteljesítés útján járok...

Ön felelőssé tesz az esetleges zavargásokért. 27 éve vagyok püspöke az egyházmegyének, de nem tudok esetről, hogy híveim vallási gyakorlat alkalmával a közrendet megzavarták volna. Nem fogják most sem, hacsak szándékosan nem provokálják őket. Szíveskedjék akkor a provokátorokat felelősségre vonni.

A törvény szerint jogunk van, - és ez a jog minden állampolgárt megillet - vallásunkat saját szokásaink, törvényeink, liturgikus szabályaink keretei között gyakorolni..."

Akkor, 1989 előtt ilyen jellegű kihívásokkal kellett küzdeni. Ma a kihívások mások, de a feladataink nem kisebbek. Ezen feladatok között szerepelt a kétnyelvű, román-magyar jogászképzés elindítása, olyan jogászok kinevelése a kisebbségi közösségünk számára, akik az igazságszolgáltatás, a közigazgatás és a gazdasági élet legváltozatosabb területein alapértékeink folyamatos képviseletével járulnak hozzá egyéni és közösségi boldogulásunkhoz Erdélyben.

A „párhuzamos" tankönyv- és jegyzetsorozat ezen új darabjával jelezzük, hogy az erdélyi magyar jogtudomány és a szakma konszolidációja lehetséges. A kötet hasznosulása a román nyelvű vizsgaanyag megértésében és elmélyítésében, a magyar terminológia elsajátításában és szabatos használatában várható. Így az elsődleges célközönséget a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem joghallgatói képezik, de ugyanilyen fontosnak tartjuk, hogy a gyakorló jogászokhoz is eljusson ez a kötet.

A magas színvonalú képzés és a megkérdőjelezhetetlen szakmai minőség az erdélyi magyar jogászok jövőjének biztosítéka. De ennek az ára mind a hallgatók, mind a gyakorló jogászok részéről is az állandó szellemi fáradozás. Ha ez az erőfeszítés a jól végzett munka örömével társul, akkor nem fog problémát jelenteni az öröklési jogi vizsgák sikeres teljesítése: sem a tanteremben, sem a tárgyalóteremben.

(A fotókon a Forum Iuris Könyvkiadó által megjelentetett magyar nyelvű, illetve a C.H. Beck kiadó által megjelentetett román nyelvű kötetek borítója).

 

 

© 2011 Jog Szak, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Kolozsvári Kar

Készítette a Weblap.ro