A gondolat királyi termeiben

A jelenkori erdélyi magyar tudományos életünkben ezidáig egyedülálló eseményre került sor Kolozsváron, november 6-7-e között, a Magyar Tudomány Napja Erdélyben elnevezésű, immáron hagyományosnak tekinthető programsorozat keretében, amikor is a Sapientia EMTE Jogtudományi Tanszéke és az Erdélyi Múzeum Egyesület megszervezték a jogfilozófusok kolozsvári tanácskozását.

A Somló Bódog, Moór Gyula és Horváth Barna jogfilozófiájának aktualitása című tudományos tanácskozás, magyarországi és erdélyi jeles résztvevői a három európai hírű jogtudós, jogfilozófus, jogszociológus munkásságát méltatta, értékelte, elemezte és életműveikkel kapcsolatos legújabb kutatási eredményeket, a lehetséges újabb interpretációkat mutatta be, reflektálva ezek időszerű, ma is érvényes vonatkozásaira.

A közös nevező a három tudós esetében Kolozsvár, valamint az, hogy lényegében kortársak voltak, akár mester és tanítvány viszonyban állva, és a jogbölcselet területén alkottak európai mércével jelentőset és maradandót. Kutatták a jog fogalmát, a jog belső összefüggéseit, a jog és érték viszonyát a helyes jog problémáját, a jog történetiségét és társadalmiságát.

Somló Bódog (1873, Pozsony – a 1920, Budapest), Moór Gyula (1888, Brassó – 1950, Kolozsvár), Horváth Barna (1896, Budapest – 1973, New York), három különböző sorsú jogtudós, három nagyon különböző életút, akik azonban hosszabb-rövidebb ideig éltek és tanítottak Kolozsváron a XX. század első felében, lényegében 1899-1944 között.

Mindhárman nemcsak bekapcsolódtak az európai jogfilozófiai gondolkodás pezsgő szellemi életébe, hiszen olyan kortársakkal álltak szellemi kapcsolatban, mint Herbert Spencer, Hans Kelsen, Max Weber, Rudolf Stammler, Gustav Radbruch. Edmund Husserl, Alfred Verdross, Heinrich Rickert, és a sor tovább folytatható, hanem maguk is hozzájárultak a jogfilozófiai eszmetörténet gyarapításához, gazdagításához.

A konferencia összegyűjtötte a jogfilozófia magyarországi és erdélyi kuatatóit, és a rendkívül neves előadók betekintést nyújtottak egyetemeiknek a jogbölcselet terén végzett legújabb kutatásaiba is. Amennyiben az előadók által képviselt egyetemeket vesszük figyelembe, kirajzolódik a magyar jogi gondolkodás mai térképe, amely olyan, egyébként nagy múltú tudás és tudományos központokat jelez, e sajátosnak mondható területen, mint Budapest, Debrecen, Miskolc, Szeged, Győr, Kolozsvár és Nagyvárad.

E három életrajz igencsak különböző, de egyik sem mentes a nagy fordulatoktól vagy éppen a végzetes tragédiáktól. A szervezők bevallott célja, hogy a mai erdélyi magyar tudományos élet, a jogász és joghallgató társadalom újra felfedezze ezeket a kivételes tudású, nagytekintélyű elődöket, illetve hogy erre a létező szellemi múltra (és a nagy elődök sora korántsem merült ki e három jeles személyiséggel) alapozva szervesen beillessze mai kutatásaiba, egyáltalán tudományos életébe. Ennek a célnak az elérésében az előadások nagymértékben hozzájárultak. A konferencia keretében elhelyezték Somló Bódog portréját a Sapientia EMTE egykori kolozsvári jogászprofesszorainak emléket állító portrétárban, és felavatták Somló Bódog emlékkövét a Házsongárdi temetőben.

Az elhangzott rendkívül érdekes és tanulságos előadások írott, szerkesztett változatát, a következő év első felében megjelenő Acta  Universitatis Sapientiae különszámában lehet majd elolvasni.

Mintegy jellemző összegzésként, kiterjesztően értelmezve mindhárom jogfilozófus munkásságára, idézem Reményik Sándor, Tragédia című verséből – melyet Somló Bódog tragikus halálára írt – a következő két versszakot:

"...A Mester épít, kristályt kristályra rak.

Irigység, önzés, bosszúvágy, harag

A számítását nem keresztezi.

Nem csalnak a gigászi méretek

A gondolat királyi termei

Visszhangozzák a szót: nem tévedek.

A Mester épít – és nem álmodik.

Itt nincsen egy célon túlmenő „talán”,

Itt nincs egy célon innen maradt „hátha”,

Itt minden csupa egyensúly és arány..."

dr. Varga Attila

 

A rendezvény támogatója a Communitas Alapítvány és az RMDSZ.